Legérdekesebb gyémántok

Néhány gyémánt ma már világhírű a maga hihetetlen történelme, tradíciója és megdöbbentő mérete miatt.

De Beers Millennium Star

Képzeljen el egy olyan hibátlan és olyan hatalmas gyémántot, hogy a világ szakértői közül egyik sem tudja még csak felértékelni sem - ez a De Beers Millennium Star. A 80-as évek elején találták meg Kongóban, a De Beers bányájában. Több mint három évig tartott, míg lézerek segítségével kicsiszolták a követ. Ezután megjelent az egyedi, belsőleg és külsőleg is a legcsillogóbb, 203 karátos körte-csiszolású gyémánt. Harry Oppenheimer, a gyémántipar nesztora, így nyilatkozott a De Beers Millennium Star-ról: „a legszebb gyémánt, amit valaha lehetőségem volt látni“. A gyémántot a De Beers Millennium Diamond Collection legfőbb darabjaként mutatták be. A teljes gyűjtemény tartalmaz további hasonlóan egyedi kék színű gyémántokat, melyek összesen 118 karátot nyomnak, valamint a 27 karátos Heart of Eternity nevű gyémántot is. A gyűjtemény 2000-ben volt kiállítva a London‘s Millenium Dome-ban.

Hope

A leghíresebb színes gyémánt a 45,52 karátos kékszínű Hope. Indiában találták meg, és onnan 1642-ben hozta el Jean Baptiste Tavernier. 1668-ban nagy haszonnal eladta XIV. Lajos királynak, de azt hamarosan elköltötte, hogy kifizesse fia hatalmas adósságait. Aztután Tavernier visszatért Indiába abban a reményben, hogy visszanyerheti veszteségét, de életét vesztette, mikor megtámadta őt egy falka vad kutya. A király elnevezte a követ a Korona kék gyémántjának és a követkető 118 évben a francia koronázási ékszerek között volt tartva, gyakran áthelyezve ékszerből ékszerbe. 1792-ben, a francia forradalom alatt, a gyémántot ellopták. Évekkel később Amsterdamban jelent meg, ahol Wilhelm Fals cégénél átcsiszolást rendeltek meg. Fals fia ellopta a követ, ő maga pedig egészségi problémái, pszihikai kimerültsége és bánata miatt meghalt. A fiú látszólag rájött, mit okozott, és öngyilkos lett. 1830-ban a gyémánt Henry Hope-hoz, egy gazdag bankárhoz került, és azóta az ő nevét viseli az átkozott drágakő. Egyik leszármazottja, lord Francis Hope csaknem becsődölt, a házassága tönkrement, amiért a felesége pont a gyémántot hibáztatta. Az új vevő, a francia bróker Jacques Colot, megőrült és öngyilkos lett, a következő két tulajdonost pedig meggyilkolták. A török szultán, aki 1908-ban vásárolta meg a követ 400 000 dollárért, nem sokkal ezután leszúrta a feleségét és őt pedig az 1909-es forradalomban megfoszották hatalmátol. Edward McLean-t, aki 1911-ben szerezte meg a baljós gyémántot, és családját egész életében sajnálatos balesetek üldözték. Azt mondják, hogy az egyetlen módja annak, hogy lehet a balszerencsét hozó tárgy erejéből kiszabadulni, az annak elajándékozása. Ezért is érdekes, hogy az egyetlen ember, akivel semmi katasztrófa nem történt, mikor megszerezte a Hope gyémántot, az Harry Winston, egy amerikai ékszerész. Ő megvásárolta a gyémántot a McLean családtól és elajándékozta a Smithson intézetnek, hol máig megmaradt mint egy mineralógiai csoda.

Centenary

1988 júliusában fedezték fel a De Beers Premier nevű bányájában. Nyers formájában 599,10 karátot nyomott. Gabi Tolkowski csiszoló egy kisebb csapattal csaknem 3 évig dolgozott rajta, és végül a világ egyik legnagyobb gyémántja lett belőle. A legmodernebb csiszolása van (247 fazettel), magas színe, nincsenek zárványai és csiszolás utáni súlya 273,85 karát. 1991 májusától a Tower of London-ban tartják.

Star of South Africa

A 83,5 karátos csiszolatlan gyémántot egy bennszülött pásztor találta 1869-ben Griquatown mellett. E gyémánt megtalálása gyémántlázat indított el és a területet keresők százezrei árasztották el. A pásztor kicserélte a gyémántot egy farmerrel 500 juhért, 10 ökörért és egy lóért. A briliáns csepp formájú csiszolása után a gyémánt 47,69 karátot nyomott és az ára az utolsó ismert eladásánál 225 000 font volt. A jelenlegi tárolási helye nem ismert, de időnként megjelennek fényképek, melyek bizonyítják, hogy továbbra is forgalomban van.

Cullinan

1905-ben találták a De Beers cég Premier nevű bányájában a világ eddigi legnagyobb gyémántját. Nyers álapotában 3 106 karátot nyomott és a kristály méretei kb. 10 x 6 x 5 cm voltak. A mérete egy nagyobb grapefruit-hoz volt hasonlítható. A gyémántot Cullinan-nek nevezték, a bánya alapítója, Thomas Cullinan tiszteletére. A csiszolatlan gyémántot Transvaal ország kormánya vásárolta meg kb. 1 millió dollárért és VII. Edward angol királynak ajándékozta. A király Amsterdamban csiszoltatta a követ, a csiszoló szétválasztotta követ két kisebbre - Cullinan I és Cullinan II. A nagyobbik, 530,20 karátos Cullinan I-et átnevezték Dél-Afrika nagy csillagának. A Cullinan II 317,5 karátos. Mindkét kő az angol koronázási ékszerek része.

Koh-i-noor

A Koh-i-noor gyémántot fedi talán a legtöbb legenda. Nem tudni, hogy mikor jelent meg előszor. Egyes mesék és legendák szerint kétezer évvel ezelőtt, mások szerint az első említés 1304-ben volt. Két évszázadig nagy mogulok kincsei közé került. Aztán a perzsa sah, Nádir, szerezte meg. A meggyilkolása után az afgánokhoz került, majd a szikhekhez és a 19. század közepén a britekhez. A Kelet-Indiai társaság tulajdona lett, amely Viktória királynőnek ajándékozta. A királynő másodszor is csiszoltatta a követ (a súlya lecsökkent 186 karátról a mai 108,93 karátra) és végül a brit uralkodó feleségére/férjére hagyta. 1936-ban Erzsébet királnyé (VI. György felesége) behelyeztette a Koh-i-noort a koronájába.

Taylor - Burton

Ezt a 69,42 karátos csepp alakú követ 1969-ben adták el egy aukción. Az új tulajdonosa a New York-i Cartier lett, aki azonnal át is nevezte éppen Cartier-nek. Azonban mindjárt másnap megvette az amerikai színész Richard Burton a nem kevésbé híres feleségének Elizabeth Taylor-nak. A gyémánt új neve Taylor-Burton lett. A debütje egy jótékonysági bálon volt az év novemberében Monakóban, ahol Taylor a nyakán viselte. 1978-ban az amerikai színésznő bejelentette, hogy eladni kívánja a követ és hogy a pénz részét egy Botswanai kórház építésére ajánlja. A potenciális vevőnek csak a gyémánt megnézéséért 2500 dollárt kellett kifizetnie. 1979 júliusában el lett adva 3 millió dollárért. Az utolsó hír a kőről Szaúd-Arábiából származik.

De Beers Diamond

1888-ban, nem sokkal a De Beers Corporation alapítása után, már jött is az első nagy felfedezés. A 428,5 karátos kő sötét sárga színű volt. Közvetlenül a csiszolása után, 1889-ben a De Beers társaság be is mutatta a Párizsi világkiállításon. Az elbűvölt tömeg özönlött, hogy megpillanthassa a 228,5 karátos remekművet, abban az időben a legnagyobb csiszolt gyémántot a világon. Annak ellenére, hogy azóta még sok gyönyörű követ találtak, a De Beers Diamond továbbra is a világ negyedik legnagyobb csiszolt gyémántja.

A világ 100 legnagyobb gyémántja