A gyémánt fizikai, vegyi és optikai tuladjonságai

A gyémánt szó a görög adamas szóból ered, mely jelentése legyőzhetetlen. A gyémánt a legkeményebb anyag ezen a bolygón. A Mohs-féle keménységi skálán a legmagasabb, tehát a 10. fokot éri el. A 9. fokon a korundok vannak (pl. rubin, zafír). Habár csak egy fok a különbség, a gyémánt 140-szer keményebb mint a korund. Ez a különbség ugyanolyan, mint az 1. és 9. fok között.

A gyémánt sűrűsége 3,51g/cm3. Emiatt a gyémántok leülepedtek a folyómedrekben is és un. alluviális lerakódások keletkeztek. Ezért olyan alapvető a sűrűség a gyémánt valódiságának meghatározásánál.

A gyémánt 6x jobb hővezető mint a réz. Ez a tulajdonsága egyaránt felhasználható a gyémánt valódiságának meghatározásánál és a nanotechnológiában.

Az átlátszóság szerint ismerünk teljesen tisztát és egészen átlátszatlant. Az ékszerekbe a legjobb minőségű gyémántokat helyezik be. A többi gyémántot az iparban használják, hol szerepük pótolhatatlan.

Ezt a tulajdonságot legelőszor a 20. század 60. éveiben használták fel. Minden röntgensugárral megvilágított gyémánt fluoreszkál és így könnyen elválasztható a kőzettől. A gyémántok legtöbbször kéken, fehéren, lilán, sárgán, zölden vagy narancssárgán fluoreszkálnak.

A törésmutató a 2,417 értéket éri el, ami egyedülálló optikai jelenségeket biztosít, melyek úgyszint felhasználhatók a gyémánt valódiságának meghatározásánál.

A fényszórás a törésmutató és a belépő fényhullámhossz (tehát szín) közötti összefügést tükrözi. A belépő fénysugaraknál megfigyelhető színefektusok éppen e tulajdonság miatt történnek. A gyémánt fényszórási értéke -0,044, ami alacsony. A legtöbb szintetikus kő hasonlő törésmutatóval nagyobb fényszórást kínál és így a színefektusok természetellenesen látványosabbak.

Szikrázó fényességnek nevezzük a fény visszaverését a briliáns vagy a fényforrás mozgásánál. A visszaverések száma a fazetták mennyiségétők és nagyságától függ.

A fehér fény a színskála összes színéből áll, a pirostól a liláig. Hogy milyen színnel csillog a gyémánt attól függ, hogy milyen színt nyel el. Majdnem minden gyémánt tartalmaz más elemek atomjait. Legtöbbször nitrogén atomokat találhatunk, melyek sárga színezést okoznak (tehát kék színt nyelnek el). A bór miatt a gyémánt kék fénnyel csillog (sárga színt nyel el). A többi színmutációk más mechanizmusok végeredményei, például a kristályrács deformációjával - rózsaszín, radiációval - zöld stb. A tiszta gyémánt színtelen.